A tengerparti ceremónia az utazás és a szerelem összes kellemes élményét sűríti: varázslatos természeti környezetben és dekorációval, tengeri naplementében, egzotikus ételekkel és mondjuk elefántokkal. Sokszor nászúttal egybekötve, mindig paradicsomi hangulatról mesélő fotózással. Éltre szóló élmény a tengerparti esküvő, csodálatos kaland. És nem kell lemondanod a gyönyörű, világklasszis álomruháról sem, melyet éppen ehhez a stílushoz álmodtak meg világhírű tervezők.  

Ahogy kilépsz a repülőgépből, magával ragad a sós tenger illata, a párás levegő, a kellemes klíma…
Azonnal valami más, mint otthon.
Az üveghegyen és hét határon túl…

Aztán az ezerszínű tenger, a smaragdzöldtől a türkizkékig játszik a természet az árnyalatokkal. Fehérhomokos partok, mintha csak esküvőre várnának… Kilométer hosszú szakaszok a nagy víz ölelésében, a végtelen élet jelképeként. Máskor intim öblök, melyeket naplementekor díszítenek fel, hogy a hűs tengeri szélben, a rózsaszínes-narancsos alkonyban mondjatok igent az örök szerelemre, és a szabad ég alatt vacsorázzatok, csak ketten vagy kis számú, szeretet-közösségben. Gasztronómiai ritkaságok, tengeri herkentyűk, lelketekhez igazán közel álló vendégek. Az egész ceremónia, party tényleg olyan, akár egy valóra vált mese.

Az első érv: az egzotikum, a különlegesség kedvelőinek
Ha úgy érzitek, inkább intim, de fenséges, feledhetetlen hangulatra vágytok, amikor csakis egymásra figyelnétek, és nem akartok mondjuk száz, rég látott rokont, távoli ismerőst kötelességből/illemből/megszokásból vendégül látni, akihez csak felületesen kötődtök, jó választás az esküvő külföldön.

Niki amióta meghallotta, hogy a barátnője Srí Lankán mondta ki az igent, azóta ide és erre vágyik:
– Fantasztikus volt! Már maga a készülődés is. Láttam Petrán, hogy csöppet sem ideges, nem válik menyasszörnnyé, nem aggódik a szalvéták, a menükártyák, a virágok miatt. Úgy készült, mint a szabadságára, amit egy nagy utazás fűszerez és egy gyönyörű ruha izgalmát is megélheti. Semmi miatt nem idegeskedtünk mi sem. Bepakoltam a bikinit, a sortokat, egy szexi hálóinget, a szalmakalapot, a gyöngyös sarut, ami just married feliratot hagy majd a homokban, és vártam, hogy megérkezzen a sellő fazonú álomruhám az Eklektika Szalonba, amit magammal vihetek. Különleges csipke volt, nem gyűrődött, és szépen kiadta a sziluettemet, a lábánál (bokától combközépig) merészen vágott volt, engedte a barnára sült lábomat látni…
Niki már itthon van, mutatja a fotókat, a feldíszített elefántokat, melyek magasra emelték ormányukat, hogy szerencsét hozzanak a házassághoz. Igen, itt van, de a képek visszaviszik ahhoz a gyönyörű élményhez, ami annyi újat, meglepetést és különlegeset tartogatott, és most újra átéli. Már a képeket nézve is az embernek az az érzése, hogy kiszakad a hétköznapok fogságából, és életre szóló emléket lát, amiből, ha kicsit unalmassá válna a házasság a hétköznapi rohanásban, mert ez természetes, később is mindig erőt meríthetnek.
–Miközben az út végére érsz, közben egy másikra lépsz, boldogan, megismételhetetlen pillanat volt… Sosem fogom ezt a napot elfelejteni, annyira más volt, olyan szép és a rokonokon is észrevettem, hogy örülnek a boldogságomnak, amikor elküldtük nekik az esküvői videót… Mintha velünk utaztak volna és örömmel hallgatták az élménybeszámolót, egy másik nép szokásait.

A második ok: konfliktuskerülőknek
Különösen okos problémamegoldó megoldás, amikor nagy a feszültség a vőlegény és a menyasszony családjában, vagy az egy rokoni kötelékben lévő család tagjai között, a pár pedig mivel megoldani nem képes, kerülné a konfliktust…

Viktor és Szilvia 4 éve tervezgetik az esküvőt, első látásra tudták, egymásnak teremtődtek, mégsem mertek belevágni.
– Édesanyám és édesapám bár már húsz éve elváltak, de az egész gyerekkorom azzal telt, hogy folyamatosan hibáztatják egymást csip-csup sérelmek miatt. Ebbe a nagyszülők is bekapcsolódtak, ki-ki a maga gyereke pártján. És hiába teltek az évek, a harag, a megbántottság nem szűnt meg köztük – mondja Viktor.
– Amikor már eljött az idő, gyereket szerettünk volna, komolyan felvetődött az esküvő, de ez csak olaj volt a tűzre, amin összekaphattak és jót veszekedhettek a rokonok. Már az asztalok elrendezése is problémás volt, hetekig nem szóltak hozzám sem, mert az anyósom családja mellett akartam ülni, az apósomékat pedig távolabbra helyeztük a békesség érdekében. A végén telefonok lecsapkodása, ordibálás következett, így aztán a fegyverszünetért elnapoltuk a házasságunkat, hogy ez formaság, nem lényeges.
­ A vírus aztán megtanította, hogy a család a legfontosabb, és hogy vannak alkalmak, amik kiemelik az embert a megszokásból, hogy szükségesek az ünnepek, egyszerűen képtelenség fényes napok nélkül élni. Az utazásra pedig sosem vágytunk jobban, mint amikor lezárták a határokat, nem lehetett. Én szeretem az akadályokat, így ekkor vetettem fel a menyasszonyomnak, mi lenne, ha Szardínián kelnénk egybe…, azonnal, ahogy lehet.
Az időjárás egész évben optimális, a tengerpartja gyönyörű, fehér homokos, nincs is nagyon messze, és ráadásul Tóth Krisztina magyar származású esküvőszervező dolgozik ott, akinek világszerte ismertek a ceremóniái, mindent szépen megold. És belevágtunk…
­Elképesztő élmény volt. Ajándék – meséli Szilvia. – a szó szoros értelmében azzá vált. Egyrészt azért, mert nászajándékul az utazásra kaptunk egy kis zsebpénzt a rokonoktól, szülőktől, és így ott tölthettük a nászutunkat is, a lemenő nap fényében, egy kis hajón.
­A legszebb ajándék azonban az volt, hogy kaptunk az esküvőnkről egy kisfilmet, ezt elküldtük a korábban veszekedő családtagjainknak, akik megnézték, és másnap felhívták egymást azzal, ugye, milyen szépek és boldogok a gyerekek?

A harmadik szempont: amikor már nem az első
Sokan választják a tengerpartyt akkor is, ha nem az első esküvőjükre készülnek, vagy ha túl vannak a hagyományos, hivatalos szertartáson. Népszerű a házassági évfordulót is esküvői külsőségek között, tengerparton, meghitten, egzotikusan, romantikával, gyönyörű menyasszonyi ruhában ünnepelni. Az így megújított fogadalom felizzítja a kapcsolatot.

–A válásom után megfogadtam, sosem nősülök meg. Egyszer elég volt, brrr. Aztán találkoztam Annával – nevet Artúr. – Sosem láttam azelőtt ilyen nőt, aki szenvedélyes volt, mégis szeretetteljes, alkalmazkodó, ugyanakkor izgalmas. Soha ne mondd, hogy soha…, pláne a házasságra, hát, igaz lett a dolog rám is. Tulajdonképpen az első hetünk után azt gondoltam, egyszer elveszem ezt a nőt. Majd, egyszer…
­ Artúr helyes volt, azonnal beleszerettem, de nem gondoltam, hogy komolyan vesz, házasságról nem is álmodtam, ismertem a történetüket, hogy csúnyán, pereskedve váltak – így Anna. –Aztán, egy nap, meglepetésemre: megkérte a kezem. Nagyon tetszett, hogy őszintén elmondta, nem akar olyan esküvőt, amilyen az első volt, még kicsit hasonlót sem. Szép volt pedig, egy magyarországi kastélyban tartották, igazi álomesküvő, limuzinnal, óriási ruhával… De akkor…, ha kicsit sem ilyen, milyen legyen?
Mutatott egy kis, egzotikus szigetet, valahol a világvégén, és érvelt, hogyan kell a külföldi esküvőt honosítani, és vágjunk bele. Na és a ruhám? Jutott eszembe. Mert az ötlet nagyon tetszett, de igazi világklasszis álomruhára vágytam…, hiszen nekem ez az első esküvőm!
El is mentem az Eklektika Szalonba, ott elmeséltem a történetünket, és nagy meglepetésemre már az első ruha, amit megmutattak, elkápráztatott, a kérésem nem érte váratlanul őket. Gyönyörű volt az anyaga, nem gyűrődött a csipkéje, a dekoltázsa és a háta mélyen kivágott volt. Madi Lane kollekciója meglepetést keltett, a Darnelle modellbe beleszerettem és gyönyörű volt a tengerparton, nem volt túl sok, de maximálisan varázslatos.

3+1: az utánozhatatlan kalandorok

Vannak olyan emberek, akiknek cselekedetei meglepőek, regényesek, természetesen Ők azok, akik biztosan utazási élménnyel kötik össze életük legszebb fordulatait.

Éppen 13 éve szerették egymást, amikor elhatározták, világgá mennek Ázsiába, két hónapra. Motorral bejárják rizsföldek között vezető, titokzatos útjait, aztán a dzsungel mutatta meg nekik vízeséseit, tengerpartok nyíltak meg előttük Balin, szédületes hegyi panorámáról tekintettek a mélybe. A kalandot kergették a Tropicexplorers bloggerei, amikor egyik napról a másikra a Paradicsom foglyaivá váltak, a vírus miatt ugyanis lezárták a határokat és ők ott rekedtek.

Anett és Loránd csodálatos bezártságában jutott odáig, hogy nem is lehetne szebb és jobb alkalom, ha itt házasodnának össze.
–Az utazás az életünk – összegez Anett– mindig hív egy új táj, ország, a kaland, évek óta utazunk, de az a vágyunk, hogy egyszer majd otthon is legyen egy kis lakásunk, ahová a régi homijaink a raktárból velünk együtt hazatalálnak…

Tengerti esküvői ruha ötletek:

Köszönjük az írást az Esküvő Trend Magazinnak

További érdességek az esküvő világából